1. Foszforizálás: A foszforozás a rögzítőelemek fontos része. Az előkezelési folyamatok, például az olajeltávolítás, a rozsda eltávolítása, a felület és a beállítás után a rögzítőelemeket a foszfátoldatba merítik, hogy foszfát filmet képezzenek. Ez a folyamat nemcsak a kötőelemek korrózióállóságát javíthatja, hanem kenő szerepet is betölthet a feldolgozási folyamatban, csökkentheti a súrlódást.
2. Feketeség: az egyik legelterjedtebb felületkezelési módszer, a kötőelemek felületén egy sor kezelési lépéssel oxidfilm réteg képződik, de a rozsdagátló képesség viszonylag gyenge, ezért rozsdával kell használni megelőző olaj.
3. Galvanizálás: elektrokémiai módszerekkel fém fedőréteg kialakítása a kötőelemek felületén, mint például cink, cink-nikkel, nikkel, réz, ezüst, króm + nikkel stb. A galvanizáló réteg korrózióállósága a típustól függ és a fémréteg vastagsága, amely hosszú távú korrózióvédelmet biztosít.
4. Dacrol: környezetbarát felületkezelési eljárás, amely a dacrol oldat bevonásával és magas hőmérsékleten történő szinterezésével összetett kromátvegyület réteget képez. Az eljárás kiváló korrózióállósággal rendelkezik, és számos fémanyagot képes kezelni.
5. Elektrosztatikus permetezés: a koronakisülés elvét alkalmazva a bevonat adszorbeálódása a kötőelemek felületén bevonat képződéséhez. Az elektrosztatikus permetezési bevonat minősége jó, a festékfilm tapadása erős, hosszú ideig szerepet játszhat